Horvátország ezen vidéke az élmények különleges elegyét nyújtja: az érintetlen szigetek, illetőleg az óvárosáról és gazdag kulturális örökségéről is híres Zadar város. A félszigeten fekvő óváros a horvát urbanisztika fontos emléke, és mint ilyen, Zadar a legfontosabb horvát városok közé tartozik. A zadari félsziget, a város mai központja a váltakozó kultúrák gazdag tárháza, melyek az évszázadok alatt mély nyomokat hagytak a városon. A horvátok letelepedése és a napjaink között eltelt időkben Zadar több alkalommal is „túlnőtte” saját városmagját, de a „Jader” város utcák eredeti római-kori hálózatos elrendezése ránk maradt. A mediterrán melankólia ebben a városban ránk is hatással lesz, ha a tengerparti sétányról egy pillantást vetünk a zadari szigetvilág mögé alábukó Napra.

A zadari tengerparti sétányon nemrégiben megszólalt a mint egy fél évig épült 70 méteres beton „tengeri orgona”, amely a szél és a tenger morajlásának köszönhetően egyedülálló dallamokat hallat. Az orgona 35 nagy sípjából a levegő áramlásának köszönhetően különleges hangok törnek elő a ríván sétálók legnagyobb örömére. A Ríva az attrakciónak köszönhetően remélhetőleg még több zadari polgárt és turistát vonz majd.

Ez azonban nem az egyetlen új turistacsalogató a zadari Riván. Az orgonától nem messze helyezkedik el az ún. „Napbúcsúztató” pont, amelyen alkonyatkor gyönyörködhetünk a zadari naplementében.

A Zadartól alig 18 km-re fekvő Nin városkának ma is három olyan temploma van, ami a IX. századból származik. A Szent Kereszt templom az egykori római fórumon áll. Erősen érződik rajta a bizánci művészet hatása. Kis mérete ellenére hosszú ideig püspöki székesegyház is volt. Így gyakran emlegetik a "világ legkisebb katedrálisának" is.

A mintegy háromezer éves Zadarral a „központjában”, a dalmát partszakasz északi részét a nemzeti parkok „bejárataként” is szokták aposztrofálni, tekintve, hogy egyedülálló földrajzi elhelyezkedése okán akár öt nemzeti parkba is tehetünk egy-egy napos kirándulásokat. A Paklenica, a Krka-vízesés, a Plitvicei-tavak, az Észak - Velebit és a Kornati – megannyi lélegzetelállító szépség…

A csak 1999-ben nemzeti parkká nyilvánított térség az Észak-Velebit legmagasabban fekvő területeit foglalja magába. Ez a nagy kiterjedésű tájegység a mai napig is érintetlen maradt, ökológiailag kiegyensúlyozott. Itt találhatóak a „Rožanski i Hajdučki Kukovi”; a „Visibaba”; a „Zavižan-Balinovac-Kosa” botanikus rezervátumok, a „Lukina jama”, amely azon kívül, hogy Horvátország legmélyebb barlangja, még egy sor kisebb barlangot is rejteget (Slovačka, Patkov gušt); a Lubenovac nevű gyönyörű hegyi rétek, a Vučjak alatt elterülő rétek és a „Zavižan” menedékház. Ezen a vidéken át vezet a Premužićev turistaút, melyről gyönyörű panoráma nyílik a tengerre, a szigetekre és a szilaj Hajdučki kuk és Veliki Kozjak hegycsúcsokra. Ne lepődjenek meg, ha erre járva vadkecskét, medvét, farkast, vagy nyestet látnak.

110 sziget és az őket körülölelő tenger tartozik a Kornati Nemzeti Parkhoz, melynek teljes területének 51 km² teszi ki a szárazföld, míg a fennmaradó több mint háromnegyed részt a tenger. A legtagoltabb a külső, a nyílt tengeri szigetek sora, melyeken a messze földön is jól ismert kornati sziklacsúcsok emelkednek – az akár 100 méteres magasságot is elérő függőleges sziklák, amelyeket a tektonikus rengések és a hullámverés hozott létre. Ezek a függőleges óriások leggyakrabban a tenger alatt is folytatódnak, további 100 méteres mélységig. A nemzeti park megalapításának feltételei közé sorolandó a tenger élővilága. A növényi és állati élővilág fajtáinak gazdagságát tekintve, ez a horvát Adria egyik leggazdagabb és legérdekesebb részei közé tartozik.

A Dugi otok déli végében, hosszú öböl partján elterülő, több kisebb szigetet felvonultató természetvédelmi park a Telašćica. A tenger felöli oldalon vannak a legmagasabb horvátországi sziklafalak (180 méter). Itt van még a „Mir” nevű sósvizű tó is. Az öböl a hajósok és turisták kedvelt célpontja.

A Pakoštane/Biograd – nál fekvő Vranski Tavat 1999-ben nyilvánították Természetvédelmi Parkká. Ez a Dalmácia karsztvidékén fekvő természeti képződmény Horvátország legnagyobb természetes tava. A tó egyes szakaszai csupán 800 méterre vannak a tengertől, így a természet ajándékaként az utazó a tó és a tenger, a zöldes és kék szín megismételhetetlen élményét kapja az Adriai autóúton történő utazása során. A természet kedvelői igazi mennyországra lelhetnek a tó északnyugati részén lévő madártani rezervátumban. A horgászat és a természet élvezetén kívül a Vranski tó vendégeinek harcsából, pontyból és angolnából készült halkülönlegességeket is kínálnak a tónál lévő éttermekben és különböző sportolási lehetőségek, pl. lovaglás, tenisz várják a vendégeket.
(FORRÁS: TZ HORVATORSZAG)